VIZSGAKÉRDÉSEK

Államelmélet, I - Nappali, levelező és JÁKTÁV tagozat

  1. A görög politikai gondolkodás általános jellemzése
  2. Homérosz, Hésziodosz és Szolón a jogról; a "kozmikus" elméletek; "diké" és "nomosz"
  3. A szofisták; a természetjogi és a jogpozitivista felfogás görög kezdetei
  4. Szókratész és pere
  5. Cicero jogfelfogása és államkoncepciója
  6. Platón eszményi állama
  7. Az "eszményi" és a "szükségletekre alapozott" állam Platón állambölcseletében
  8. Az utópikus gondolkodásmód szerkezete Platón államelmélete alapján
  9. Politikai szabadság és a demokrácia kérdései Platón állambölcseletében
  10. A politikai kérdések elemzésének arisztotelészi módszere
  11. Arisztotelész a városállam természetszerű voltáról; a zoón politikon jelentése
  12. Az államformák rendszere Arisztotelész elméletében
  13. Az államformák igazolhatósága Arisztotelész elméletében
  14. A demokrácia és politeia Arisztotelész elméletében
  15. A korai kereszténység jogfelfogása; Szent Ágoston mint a keresztény politika-elmélet megalapozója
  16. Szent Ágoston az államról
  17. Szent Ágoston az egyház és a világi kormányzat viszonyáról
  18. Isten állama és az emberi állam Szent Ágoston tanításában
  19. A természetjog Szent Ágoston tanításában
  20. Az állam általános jellemzői Aquinói Szent Tamás elméletében
  21. Az igazságosság fajtái Aquinói Szent Tamás elméletében
  22. Szent Tamás a törvények szerepéről és fajtáiról
  23. Az államhatalom forrása Aquinói Szent Tamás elméletében
  24. Aquinói Szent Tamás az államformákról
  25. Zsarnokság, alattvalói engedelmesség és ellenállás Aquinói Szent Tamás elméletében
  26. Egyházi és világi hatalom a középkor politikai gondolkodásában: dekretisták és legisták
  27. Paduai Marsilius az egyházi és a világi hatalomról
  28. Dante a császára hatalomról
  29. A zsarnoki hatalom kérdése az ókori és a középkori politikai gondolkodásban; monarchomachok
  30. Politikai realizmus és pragmatizmus Niccoló Machivelli elméletében
  31. A cél és eszköz viszonya Niccoló Machivelli elméletében
  32. Az újkori utópiák általános jellemzése
  33. Mórus Utópiája; általános jellemzés
  34. A társadalmi berendezkedés és a jog kérdései Mórus Utópiájában
  35. Campanella kommunista utópiája: a Napváros
  36. F. Bacon tudományos utópiája: az Új Atlantisz
  37. F. Bacon mint az újkori társadalomtudományos gondolkodás úttörője
  38. Luther az állam és az egyház viszonyáról
  39. Lutheránus és kálvinista ellenállás-elméletek
  40. Bodin államelméletének forrásai
  41. Bodin és az abszolutizmus ideológiája
  42. A szuverenitás ismertetőjegyei Bodin elmélete alapján
  43. Az ellenreformáció államtanának radikális és abszolutista értelmezése
  44. A "klasszikus" természetjogi elméletek társadalmi gyökerei
  45. A "klasszikus" természetjogi elméletek általános jellemzése
  46. F. Vasquez természetjogi nézetei
  47. J. Althusius szerződés-elmélete
  48. H. Grotius a természetjogról és a társadalmi szerződésről
  49. H. Grotius mint a nemzetközi jog megalapozója
  50. A "klasszikus" természetjog "racionalista" irányzata; általános jellemzés
  51. Jogok és kötelességek S. Pufendorf rendszerében
  52. Chr Wolff mint a "felvilágosult abszolutizmus" igazolója
  53. A társadalmi szerződés elméleteinek általános jellemzői
  54. Thomas Hobbes a társadalmi szerződésről (a társadalmi szerződés sémája)
  55. Hobbes szerződés-elméletének értékelése
  56. Spinoza szerződés-elmélete
  57. John Locke a társadalmi szerződésről és kormányzat megbízásáról
  58. Rousseau a társadalmi szerződésről (a társadalmi szerződés sémája)
  59. Rousseau szerződés-elméletének értékelése; az általános akarat
  60. A szerződéselméletek kritikái
  61. A felvilágosodás államelméletének alapfogalmai
  62. Voltaire harca az igazságszolgáltatás modernizálásáért
  63. Beccaria a jogról
  64. Adam Ferguson a polgári társadalom történetéről
  65. David Hume az igazságosságról, a kormányzat eredetéről és a polgári szabadságról
  66. Erény és forradalom Robespierre elméletében
  67. Erény és forradalom Burke elméletében
  68. Benjamin Constant a régiek és a modernek szabadságáról
  69. Kant jogfogalma és a magántulajdon igazolása
  70. Kant államelmélete
  71. Kant politikaelmélete
  72. Hegel és a porosz államreform
  73. A hegeli jogfilozófia bölcseleti alapjai; a hegeli jogfilozófia általában
  74. Család, polgári társadalom, állam: Hegel
  75. A liberális eszmerendszer általános jellemzői
  76. A liberális állam
  77. Liberalizmus-kritikák és a magyar liberalizmus
  78. A konzervatív eszmerendszer általános jellemzői
  79. A konzervatív állameszmény
  80. Konzervativizmus-kritikák és a magyar konzervativizmus
  81. A jogállamiság megalapozása I. Kant elméletében
  82. Tartalmi és formális jogállamiság (R. von Mohl, F. J. Stahl)
  83. A szociális jogállam elméleti megalapozása és kritikusai
  84. A jóléti állam elmélete
  85. A marxi államelmélet
  86. A totalitárius állameszme
  87. A leninizmus az államról
  88. Az állam elhalásának kérdése
  89. A katolikus társadalmi tanítás kulcsfogalmai.
  90. A katolikus társadalmi tanítás korszakai.
  91. A katolikus társadalmi tanítás fő témái.
  92. II. János Pál társadalmi tanítása.
  93. A kereszténydemokrácia.
  94. A magyar kereszténydemokrácia.
  95. Rawls a társadalmi szerződésről.
  96. Rawls a tudatlanság fátyláról.
  97. Rawls igazságosság-elméletének alapelvei.

2002. szeptember 05./P>

Állambölcseleti tanszék